M
inél tovább tart a vérellátási zavar, annál nagyobb egy bizonyos időn belül a szívizomkárosodás. Az ér elzáródásától számított kb. 6 óra időtartam az, mely alatt az adott ér által ellátott szívizomterület maximális mértékben károsodik (elpusztul).
Ha az érelzáródás nem hirtelen, hanem lassan ( hónapok, évek alatt) alakul ki, akkor a szívizom a hiányzó vérellátást megpróbálja máshonnan, ép érszakasz felől pótolni.
Ennek során a szívizomban újabb kis erecskék képződhetnek, a folyamat neve collateralisatio, melyek valamennyi vérellátást biztosítanak az elzáródott érszakaszt áthidalva. Ez azonban ritkán elegendő a szívizomnak ahhoz, hogy még működjön is, leggyakrabban az összehúzódást beszünteti, de az alapanyagcseréje megmarad.
Ha újból a megfelelő vérmennyiséget kapja meg ( az eredeti ér megnyitásával akár katéteres, akár műtéti úton) akkor egy idő után a működése is visszatérhet. Az így viselkedő szívizmot nevezzük hibernált szívizomnak.
Ha a szívizom elpusztult, annak működése már nem tér vissza, a szív összteljesítménye ennek megfelelően csökken.
- A szívizom össztömeg mintegy 10%-ának elvesztése különösebb tünettel nem jár.
- 10-20% között a teljesítőképesség csökken,
- 20-30% között már a mindennapi életvitel is nehézségbe ütközik,
- 30-35% között a nyugalmi keringés ellátása is nehéz,
- míg 40% fölötti szívizompusztulás esetén gyors keringésösszeomlás, ún. kardiogén shock jön létre.
